Coaching kisszótár

  • Akvizíció: A coaching iránti igény felkeltése, és a konkrét folyamatok megszervezése.
  • Alkalmazást támogató coaching: a coaching speciális formája, amelyet a tréningek után tartunk, a terepmunka során a coaching partner egyénre szabott, konkrét támogatást kap arra vonatkozóan, hogyan valósítsa meg a tanultakat, pl. teljesítmény értékelő beszélgetésre felkészülés, a beszélgetés lefolytatása, vagy egy beosztott munkatárs fejlesztése az első megbeszéléstől a fejlesztési program felépítésén keresztül a visszajelzés adásáig.
  • Állapotfeltáró interjú: mélyinterjú a leendő coaching partnerrel önmagáról, szerepéről, szervezetéről, coachingról, céljáról.
  • Attitűd: Viszonyulás, beállítódás. A szocializáció (társadalmi tanulás) folyamán elsajátított minta(ák), melynek elemei érzelmi, tudati és viselkedési jellegűek.
  • Belátás: Amikor az egyén egy addig ismeretlent, valami fontosat felfedez magáról – a viselkedéséről, motivációjáról, a szakmai működéséről és ezt meg is fogalmazza, tudatosítja.
  • Coaching: A szupervízió speciális munkaformája, a szakmai személyiség innovatív fejlesztési formája. Olyan dialógusforma, amely a foglalkozásbeli örömöket és bánatokat tematizálja. Cél-, eredmény- megoldás és változás orientált munkamód.
  • Csoport coaching: A különböző szervezetből jött szakembereknek, illetve egy nagyobb szervezeten belül egymással nem szoros kapcsolatban állóknak szól. Előfordulhat, hogy azonos, hasonló, vagy teljesen eltérő szakmai szerepben, funkcióban vannak. Összekötő kapocs lehet például a vezetői szerep, feladat, ami személyes cél. A folyamattól tippeket, ötleteket várnak, tanácsokat, melyek által jobban tudják teljesíteni a vezetői funkcióikat. A legfontosabb közös vonás a coaching munkában való részvétel igénye.
  • Coaching ülés: A találkozók elnevezése a coaching folyamatban. Egyéni coaching esetén kb. 1,5-2 óra, csoportos esetén 3-4 óra. Az ülések 1-4 hetente követik egymást.
  • Csoportdinamika: A csoportot, mint funkcionális egységet tekintő, a tagok közötti kapcsolatok ok-okozati rendszerét tételező  pszichológiai irányzat, amely a csoportlélektani ismeretek gyakorlati alkalmazását szorgalmazza a munkahelyeken, az iskolákban, családban és az egyéb együttlétek során. Központi fogalmai többi között a csoportnormák, szerepek, státusz, befolyás, konfliktus, hatalom, konszenzus, a csoport fejlődési fázisai, lényegi szerepet játszanak a csoportokkal, teamekkel végzett coaching munkában
  • Diagnosztika: a kiinduló állapot, illetve a célok kijelölésének eszköze (DISC, 360 fokos vezetői visszajelzés, stb.
  • Egyéni coaching: a coaching munkaformája. Egyéni szakmai problémák, szakmai szerepek kezelésére szolgál.
  • Egyensúly: Egyensúly alatt azt értjük, hogy működőképesek vagyunk, folyamatosan alkalmazkodunk a világhoz és saját belső késztetéseinkhez. A coaching segít abban, hogy megértsük: mikor vagyunk egyensúlyban, mi az, ami kimozdít belőle, és hogyan tudunk egy új egyensúlyi helyzetet teremteni magunknak.
  • Esetmunka, esetfeldolgozás: konkrét szituáció, ami megtörtént, vagy, ami a coaching partner előtt áll.
  • Folyamat: A helyzethez rendelt, időben behatárolt, rendszeres találkozásokból álló beavatkozás sorozata. A folyamat középpontjában a coaching partner szakmai személyisége áll.
  • Interkulturalitás: A szervezet vagy csoport tagjai körében megjelenő kultúrális különbözőségek hatásának vizsgálata, és kezelése.  Cél az interkulturális különbségekben rejlő innovatív erő kihasználása.
  • Háromszög beszélgetés: melynek résztvevői a coaching partner, közvetlen vezetője és a coach, a háromszög beszélgetés feltétele, hogy a coaching partner vállalja, a folyamat elején és közben kezdeményezi.
  • Kapcsolati szerződés: Coach és coaching partnerek kötik, nem jogi szerződés. Az együttműködés közösen kialkudott feltételrendszere keretekről, normákról, felelősségről, feladatokról, munkamódszerről stb.
  • Kérdés: A coaching lényegi intervenciós eszköze. A coachingban elsősorban nem azért kérdezünk, hogy információhoz jussunk, hanem hogy a kérdezett saját magáról jusson többlettudáshoz.
  • Kohézió: A csoport legjellemzőbb tulajdonsága. A csoport összetartozását fejezi ki, az együttlétre, illetve az együttes tevékenységre irányuló akarat, szolidaritás, közösségi érzés. A kohézió a csoportban maradásra, illetve a csoport elhagyására irányuló erők eredője.
  • Kommunikáció: A szó a latin communis = közös szóból ered. Amikor tehát kommunikálunk, akkor közösséget akarunk létesíteni valakivel, vagy meg akarunk osztani egy információt, gondolatot, érzést, állásfoglalást. A kommunikáció lényege az, hogy egy bizonyos hírrel kapcsolatban “egy hullámhosszra hangolja” a leadót és a felvevőt.
  • Kompetencia: A coachingban azt a belső képességet értjük ez alatt, hogy valaki képes felismerni a valódi értékeket, és saját, tényleges szükségleteit, eligazodik a kapcsolataiban, a problémák és egyéni nehézségek között, és keresi a jobb megoldásokat.
  • On the job: strukturált megfigyelés- visszajelzés-fejlesztés a coaching partner munkája során (például meeting vezetése, beosztott munkatárs teljesítményértékelése, projektindítás, zárás stb.)
  • Önreflexió: Rálátás saját magunkra, és az ebből önmagunkra vonatkoztatható tudás.
  • Pszichodramatikus elemek: speciális módszertan, technika, pl. monodráma, szerepcsere, szobor, vignetta, belső hang stb. A pszichodráma módszertan mindig a coaching folyamathoz kapcsolódik és nem önálló folyamat.
  • Rendszertábla: az eset feltárásának, feldolgozásának, a probléma feltárásának, a megoldás megtalálásának lehetséges eszköze, vizualizálása
  • Reflektív kérdés: A coaching eszköztárának speciális alapeleme, amely azt a feladatot látja el, hogy a coaching partner önreflexiós képességét fejlessze.
  • Szakmai személyiség: Az egyén azon ismereteinek, képességeinek, kompetenciáinak gyűjtőfogalma, amelyek megjelennek a munkahelyen, a munkavégzés közben, a szakmai ismeretek konkrét alkalmazása során.
  • Személyes tanulás: Az a kognitív és emocionális tudástöbblet, amelyet a coaching folyamatban saját magamról elsajátítok. Személyes tanulás az élet minden területén zajlik, a különbség az, hogy a coachingban erre fókuszálunk.
  • Szerep: A szerep kötőelem az egyén és a szervezet között. Az a tevékenységi kör és pozíció, amire a cég az egyént szerződteti. A szerep tisztázás a coaching központi eleme, és azt jelenti, hogy a szervezetnek milyen elvárásai vannak az egyén (vezető, menedzser, szakember) felé, és hogy az egyén a szakmai személyiségén keresztül hogyan képes ezt betölteni.
  • Szerződéskötés: kapcsolati szerződéskötés a coaching partnerrel a keretekről, etikáról, normákról, munkamódszerről, kinek mi a feladata és felelőssége a coaching munkában.
  • Szetting: téma és ütemterv, melyben meghatározzuk a cégre és a személyre szabott munkaformát, időzítést, és a coaching célját.
  • Szupervízió: Hivatásgondozás. Interdiszciplináris tudományterület és tevékenység. A szakmai személyiség fejlesztésének leghatékonyabb, legkorszerűbb és komplex módja. Az európai szemlélet alapján a szupervízió speciális munkaformája a coaching.
  • Team: A heterogén csoportok sajátos fajtája. A különböző szakterületek képviselőinek önkéntes együttműködése valamilyen komplex feladat elvégzésére.
  • Team coaching: A coaching egyik munkaformája. Vezetői szintű, vagy azonos feladaton dolgozók csoportja alkotja. Mindig van célja, ezért a team-fejlesztés fontos, de melléktermék.
  • Terepkompetencia: a coaching partner szervezetének, munkakörülményeinek, szerepének, kapcsolati rendszerének megismerése, a szervezetben a coaching helyének, ismertségének meghatározása, mik a megrendelő elvárásai a coachinggal szemben.
  • Változás: Az egyének szakmai helyzetének alakítását, a munkahelyi együttműködés, kommunikáció szervezeti feltételek, a hétköznapi munkafeltételek, emberi kapcsolatok, viselkedések és koncepciók, szemlélet változásait szolgálja. Annak, aki coachingban vesz részt késznek és hajlandónak kell lennie a változásra és el kell fogadnia, hogy a változásnak ára is lehet.
  • Vezetés, edzés, kísérés: A coaching egy olyan speciális vezetési forma, amely az edző, vagy az értő, segítő szakmai barát kíséréséhez hasonlítható leginkább. Azaz a coach úgy vezeti a partnert, hogy mellette vagy mögötte halad, kérdéseivel és intervencióival különböző irányokat kínál, és a coach-partner által választott úton kíséri őt tovább.